Éés már itt is a második rész. Lehet kicsit rövidebb, de Szofi szempontjából fontos. Enjoy!
Dia nagyon nagyon dühösen nézett rám. Szinte láttam lüktetni az ereket a nyakán és a homlokán. Azonban amikor meglátta a fejem inkább csak kérdőn nézett rám.
- Mi tartott ennyi ideig? Szerencséd, hogy késve kezdenek! Mi lett volna ha lemaradsz valamelyik kedvencünkről! Amúgy miért vagy ilyen kipirult? - zúdította rám kérdéseit felhúzott szemöldökkel.
Gyorsan körbenéztem. A legtöbb néző - átlag életkorukat tekintve a tizenhatot sem ütötték meg - önmagával volt elfoglalva, így gyorsan elsuttogtam barátnőmnek a backstageben történteket.
- Mi a f.... - kelt ki magából Dia, de szúrós szemmel néztem rá, hogy fogja vissza magát. - Wow!!!! - nézett rám csillogó szemekkel. - Ez aztán sztori! Lesz mit blogolnod róla.
Forgattam a szemeimet és egy ütős riposzton gondolkodtam, de ekkor felhangzott az Up all night kezdő akkordjai. Átvette rajtunk az uralmat a bennünk élő rajongó tini és két számmal később már felállva tomboltunk mi is, természetesen egymást átüvöltve énekeltük a szöveget. Vagy az általunk kreált átiratokat. Úgy repült az idő, hogy észre sem vettük. Közben a fiúkon látszott, hogy mesésen érzik magukat a színpadon, nevetgéltek, ha valaki valami vicceset csinált; integettek a halom lánynak akik az állóhelyeken verekedtek egy-egy pacsiért, vagy mosolyért. Harry az egyik szám alatt direkt lefröcskölte Louist, majd a szájába vett egy kevés vizet és utána egy szökőkút módjára kiköpte. Két számmal később pedig Niall öntötte le egy palack vízzel az éppen a lépcsőn ülő Zayn-t és Harryt. Utóbbi megrázta a víztől és izzadságtól csatakos haját és énekelt tovább, én azonban alig tudtam levenni a szemem fehér pólójáról, ami vizesen tapadt a mellkasára, és az összes tetkója átvillant rajta. Isteni látványt nyújtott. Aztán jött egy-két szomorúbb szám, és egyben a személyes kedvenceim, a Summer Love és a Little Things. Éreztem, hogy legördül egy-két könnycsepp az arcomon, de Dia oldalba bökött, és a kezembe nyomott egy zsebkendőt. Ránéztem, és majdnem hangosan felnevettem, mert ő is pityergett. Hát igen, ezért voltunk a legjobb barátnők az egyetem első napja óta.
- Féltékeny vagyok rád, ugye tudod? - mondta a hangzavar közepette.
- Mire? - néztem rá értetlenül, de mélyen tudtam, hogy mire gondol.
- Arra, hogy előbb találkoztál velük. - mondta, de láttam rajta, hogy nem gondolja komolyan.
- Hatalmas találkozás volt - kiabáltam vissza szarkasztikusan az I want közepette - de valóban ott kellett volna lenned, hogy levideózd az arcomat. - mosolyogtam savanyúan, mire Dia hahotázva kezdett nevetni, mert a What makes you beautiful csendült fel, én pedig csak forgattam a szemeimet. De persze én is nevettem azon amit az előbb műveltem. Lement még egy ráadás szám, a készülő albumukról. Midnight Memories volt a címe, és elég ütős lett, szóval joggal vártuk már nagyon a lemez kiadását, hiába tudtuk, hogy csak jövő évre várható. Végül a fiúk nagy köszönések között eltűntek, a fényeket is kicsit megemelték, mire Diával próbáltunk a még mindig sikítozó tömeg mellett elsasszolni a "titkos" ajtóig. Nagy nehezen odajutottunk, és Vera pár perccel később már be is engedett rajta minket.
- Gyertek! Megmutatom a találkozóra fenntartott szobát. De jelzem már van benne pár csitri.
- Oh, ráérünk mi! - mosolyogtam kicsit kínosan, mert nem akartam Harryvel újra találkozni. Nagyon égőnek tartottam a koncert előtti jelenetet.
- És várjátok már a "nagy" találkát? - kérdezte enyhén pikírten Vera.
Dia felvihogott és rám sandított.
- Ezt egy igennek veszem. Azért ne fagyjatok le előttük. Ugyanolyan huszonévesek, mint ti! Az hogy millió egy lány szerelmes beléjük, az csak az egojukat növeli, bár szerintem ők pont nem ilyenek. És egész kedvesnek tűntek amikor megérkeztek.
Verára néztem. Soha nem hallottam még így beszélni őt sztárokról.
- Szofi! Csukd be a szád, mindjárt ott vagyunk - mosolyodott el, majd kinyitott egy nagyobb szobába nyíló ajtót, ami mögött vagy húsz tizenév körüli lány meg pár fiú zsibongott és fotózkodott a már a szobában lévő Louis-val, Zayn-nel, Niall-el és Liam-mel. Persze Harry még nem volt ott. Kicsit megdobbant a szívem, ahogy végignéztem a tőlem alig 10 méterre álldogálló fiúkon, akik aláírásokat osztogattak és fotózkodtak. Dia egyik lábáról a másikra dülöngélt, láttam rajta, hogy legszívesebben lerohanta volna őket, de minden erejével visszafogta magát. Elmosolyodtam és megragadtam a kezét.
- Keep calm -suttogtam neki, mire bólintott és beálltunk a sor végére. Pár pillanat múlva a szoba túlsó felében nyílt ki egy ajtó és Harry vonult be rajta. Dia majdnem hangosan felvihogott mellettem,mire gyorsan becsuktam a számat. El kell ismernem, dögösebb volt, mint a koncert előtt. A vizes fehér pólóját kicserélte egy feketére és ez a fekete farmerjával és csizmájával egyszerűen isteni volt. Egy pillanatra találkozott a tekintetünk, de én gyorsan félrenéztem és éreztem, hogy megint elvörösödök, azonban a szemem sarkából még érzékeltem, hogy Harry halványan elmosolyodott. Lassan haladt a sor, de ez nem volt rossz, bár a rémület egyre jobban nőtt a gyomromban. A fiúk mindenkivel foglalkozni akartak, ennek pedig barátnőm mellettem nagyon örült. Szerencsénkre aki már fotózkodott és autogramot is kapott, azt rögtön küldték ki a szervezők. Lassan fogyott a tömeg, Dia pedig előkészítette az autogram füzetét és kivette belőle a poszteremet. Elértünk az asztalhoz, sajnos pont Harry ült legközelebb. Leraktam elé a posztert, mire rá se pillantott, hanem rögtön a szemembe nézett.
- Azt mondtad, nem vagy rajongó. - vigyorgott rám.
Megdöbbentem, hogy emlékszik rám egyáltalán és leblokkoltam, mire Dia megbökött.
- Yeah, ő valóban nem az. De én igen. - mosolyodott el, de Harry szinte rá sem hederített. Liam szólalt meg.
- Oh, a lány, aki segített nekem Vagy nem is annyira, de megértem, ő annyira tökéletes. - veregette meg Harry vállát és rám mosolygott. Egyre szarabbul kezdtem érezni magam. Liam azonban nem tűnt mérgesnek.
- Kérlek,ne érezd magad rosszul! Teljesen megértem, mindig is ő volt a womanizer közülünk. Sokan elváltak csak a mosolya miatt.
Dia felkacagott mellettem, igazán tetszett neki a beszélgetés fonala, én pedig fel mertem végre sandítani a padlóról Liam arcára, aki egy aranyos mosoly kíséretében kezet nyújtott.
- Szóval, nem-rajongólány-rajongólány, mi a becses neved? - kérdezte, mire habogni kezdtem.
- Ssszofi.
- És a gyönyörű barátnődé? - kérdezte Liam mellől Zayn és Diára nézett, aki abban a pillanatba egy kicsit megfeledkezett Áronról és gondolatban már ezerszer leírta, hogy Mrs. Malic.
- Dia. - válaszolt halkan.
- Szuper. Akkor egy Szofinak, egy Diának. - mondta Liam és aláírt két autogramkártyát, majd Zaynnek nyújtotta. Közben Louis és Niall is csatlakozott hozzánk és ők is aláírták a kis posztereket. Loius Harrynek nyújtotta az enyémet, de én még mindig nem mertem a göndör hajú fiúra nézni. Diának közben megeredt a nyelve és az egekig magasztalta fiúkat, mire Niall és Liam is csak mosolyogva bólogatott. Futva Harryre pillantottam és meglepődve tapasztaltam, hogy nem száll be a diskurzusba, hanem engem néz folyamatosan. Diának persze ezt a pillanatot kellett megragadnia, hogy eszébe jusson a laposüveg.
- Igen, - kapcsolódtam be - tudjuk, hogy nem szabad innotok az imidzsetek miatt, de szeretnénk nekted adni egy kis ajándékot. Ez egy hungarikum és pálinkának hívják. Egy egy tüzesvízszerűség. Erősebb, mint egy jó whiskey. - néztem ekkor Niallre, akinek az egekbe szaladtak a szemöldökei a kihívás hallatán - Reméljük ízleni fog nektek. De kérlek, legyetek vele óvatosak, tényleg iszonyat erős! Ja és nálunk 18 év a korhatár, szóval ihattok nyugodtan. - tettem hozzá mosolyogva és Harryre tekintettem, aki csak 20 múlt februárban.
Louis meg is veregette Harry vállát
- Hallottad a hölgyet? Nem kell megint áthágnod a szabályokat. - nevetett fel,mire Harry csak a szemeit forgatta.
- Hát srácok, köszönjük az autogrammokat, és jó utat a következő országba! - mosolyodott el Dia és intett a fiúknak.
- Nem is akartok velünk képet csinálni? - kérdezte megrökönyödve Zayn.
- Hát végülis. Persze szeretnénk, de nem akarunk feltartani titeket. Biztos fáradtak vagytok a többi rajongó miatt. - intettem a fejemmel a kijárat felé.
A fiúkra néztem, akik döbbenten meredtek rám.
- Valami rosszat mondtam? - kérdeztem ijedten én elpirultam.
- Ő tényleg nem rajongó. - mondta Harry, majd felállt az asztaltól és folytatta - De én szeretnék veled képet csinálni nem-rajongó lány. És persze veled is. - nézett Diára, aki most szintén elvörösödött, mire Harry tetézte a dolgot és rá is kacsintott, én meg a szememet forgattam, de végül elmosolyodtam megadóan bólintottam. Dia beállt Niall és Zayn közé, én pedig Liam-hez és Loius-hoz csapódtam, amikor Harry finoman arrébb lökte Louis-t és beállt mellém. Reménykedtem benne, hogy nem karol át, mert akkor biztos nem maradok meg a lábamon. Louis értetlen fejet vágott, Harry pedig köhögött egyet, de mintha a "enyém" szót hallottam volna kiszűrődni belőle. Louis válasz köhögött, amiből viszont tisztán kihallottam egy "seggfej"- t.
- Csííííz! - mondta a turné menedzser, mire mind mosolyogtunk. Éreztem, hogy Harry keze a hátamhoz ér, de próbáltam oda sem figyelni rá, bár lehet a mosolyom kicsit erőltetett lett miatta.
- A képet megtaláljátok pár nap múlva a turné hivatalos oldalán! - közölte velünk, amikor végeztünk.
Mosolyogva megköszöntünk mindent Diával, majd a kijárat felé indultunk. Éreztem, hogy rá kell gyújtanom. Pedig vagy már fél éve nem nyúltam cigihez, de ez így hirtelen túl nagy érzelmi sokk volt. A fiúk intettek és mosolyogtak.
- Öröm volt veletek találkozni lányok! - köszönt el Niall
- Mi köszönjük nektek a lehetőséget! - mosolyogtunk vissza és kiléptünk a szobából.
- Rá kell gyújtanom. Lehetőleg minél előbb! - néztem Diára. Éreztem, hogy a szívem hevesen ver és láttam, hogy az arckifejezésem visszatükröződik barátnőmében.
- Oké, akkor menjünk hátra a parkolóba! Írok egy sms-t Verának, hogy a kocsinál megvárjuk! - mondta.
Perceken belül már füstölögtünk. Igen, még az alig dohányzó barátnőmet is rávettem egy kis bűnözésre. Én már a másodikat szívtam, a hátsó bejárat melletti dohányzóban, amikor kinyílt a vasajtó. Nagy meglepetésünkre Zayn lépett ki rajta egy kapucnis pulcsiban. Egy pillanatra ő is és mi is lefagytunk.
- Hát ti még mindig itt vagytok, csajok? - nevetett ránk végül.
- Ahogy mondtam az előbb, nem rajongó vagyunk. Mármint az egyik koncertszervezővel jöttünk. - magyaráztam.
- Áh! Már értem! - bólintott és rágyújtott egy cigire.
- Kérlek ne mondjátok el senkinek, hogy újra csinálom. - emelte fel a cigijét.
- Alap. - mondta Dia csillogó szemű kiskutya módra váltva.
- Azt hittem már rég elmentetek a hotelbe vagy valami. - próbáltam fenntartani a könnyedség látszatát.
- Ja, de a fiúk még akartak egyet focizni bent. Viszont már igazán mehetnénk. Szeretnék inni egy sört és megnézni sötétben is a várost.
- Igen, este gyönyörűbb, mint napközben, nekünk elhiheted.
- Le mertem volna fogadni! - mosolyodott el még egyszer, majd amint újra kinyílt az ajtó, gyorsan elnyomta a cigijét.
Louis és az egyik biztonsági őr jelent meg vele.
- TUDTAM! - kiáltotta Louis - Nekem is adsz egyet? - nézett Zayn-re, majd minket is észrevett - Hé! Az utolsó két lány! Hello!
- Az egyik szervezővel vannak. - biccentett felén a fekete hajú fiú.
- Így már ténylegesen világos, miért nem tűntök rajongónak.
- Yepp! - mosolyodtam el és odanyújtottam a cigis dobozom Louis-nak
- Nagyon köszönöm! - mosolyodott el és elvett egy szálat.
- Kérdezhetek valamit? - kezdte Dia és most fogalmam nem volt, hogy mi jár a fejében. A fiúk bólintottak.
- Általában mit csináltok egy ilyen koncert után? Csak alszotok végre egyet, vagy valami más szórakozást kerestek?
Zayn elmosolyodott.
- Én nagyon szeretek aludni, de általában iszom egy vagy két sört és megnézek egy filmet Liammel. Aminek persze a közepén bealszom, amíg ő megnéz vagy még hármat!
- Uncsii! - nyögte Louis és letüdőzte a cigit. - Én szeretek körbenézni a városban, ahol vagyunk.
- A koncert után? - néztem rá megrökönyödve.
- Igen, csak felkapok egy ilyen pulcsit - mutatott Zayn kapucnijára - És lógok a városban. Persze néha elveszek, de ezért vannak az őrzöink. - mosolyodott el a végén. - Szeretek elmenni bárokba és inni egy sört vagy valamit, aztán csak kóricálni az utcákon.
- HAZUG! - kiáltotta Harry az ajtóból. - Hölgyeim, egy szavát se higgyék el! Ő is csak aludni, meg inni szeret, mint Zayn. - nevetett. - Valójában ÉN vagyok az, aki szeret sétafikálni az utcákon, aztán feltűnni néhány bárban és feltűnést kelteni, majd elrohanni. Ez tesz engem... - itt sóhajtott egyet - élővé.
- Lenyűgöző! - mondta Louis - Ez a legjobb csajozós dumád?
- Popstar - köhögtem, mire Harry hatalmas szemekkel tekintett rám. De Zayn és Dia felnevettek.
- Tudod, mit? - kérdezte tőlem, de előtte kiismerhetetlen arccal tekintett Louisra. - Gyertek velünk!
- MI VAN? - kérdeztük egyszerre Diával.
- Ja, el akarunk menni inni egy jó sört vagy valamit. Ti pedig itt éltek, nem? Akkor tudtok nekünk mutatni egy jó helyet! Liam és Niall bármelyik pillanatban itt lehetnek és már mehetünk is. - darálta.
- Miért nem hozatsz a menedzsereitekket? Vagy miért nem őket kéred meg, hogy vigyenek el titeket?
- Első kézből akatom látni. Ők nem itt élnek. Ők nem ismerik a legjobb és egyben legeldugottabb helyeket. És ez alatt az annyira nem ismert, kicsi sötét, hagulatos bárokat értem.
- Ööö - teljesen leblokkoltam. Nem gondoltam, hogy az este így fog folytatódni. Zayn-re és Louis-ra meredtem, akik viszont minket fixíroztak. Mintha reményt láttam volna megcsillanni a szemükben, hogy ez az este más lesz mint eddig.
- Hát, ha a menedzserek megengedik.... - mondtam végül, mire Harry elmosolyodott.
- Cool. - mondta és vad mosolyt villantott.
